Galaktográfia

Az emlő váladékozás hormonális okok mellett jó és rosszindulatú daganatra is utalhat. A hagyományos képalkotói eljárások a galaktográfia alkalmazásával együtt hatékony módszernek bizonyultak a váladékozás hátterében álló okok feltárásához.

Galaktográfia akkor szükséges, ha a páciensnél savós, véres vagy vizes emlő váladékozás fordul elő. Az emlőbetegségek mindössze 7-10 százalékánál következik be váladékozás. A váladékozást mintegy 7-15 százalékban idézheti elő rosszindulatú elváltozás.

A vizsgálat során először enyhén alkoholos vattával megtisztítják, fertőtlenítik a mellbimbót. Az érzéstelenítő kenőcs alkalmazását követően a váladékozó járatba vékony kanült vezetnek be. Ezt követően kifejezetten vékony, tompa hegyű tűvel, szükség esetén tágítók használatát követően minimális mennyiségű kontrasztanyagot (olyan vegyület, melynek segítségével pontosabb képet kaphatunk az elváltozás helyzetéről, méretéről, valamint típusáról) fecskendeznek be a váladékozó nyíláson keresztül.

A mammográfiás vizsgálatra ezután kerül sor. A vizsgálat alatt kétirányú röntgenfelvételek készülnek az emlőről.

A páciens a röntgen berendezés elé áll, majd a melleket a röntgen filmet tartalmazó felületre helyezi. Ezután egy plasztik lappal megtörténik a mellek kompressziója (összenyomása) annak érdekében, hogy a felvétel során minél kevesebb képlet vetüljön egymásra, valamint hogy az emlő ne mozduljon el és jó minőségű, értékelhető felvétel készüljön. A mellek kompressziójából fakadóan az egyéni érzékenység függvényében adódhat kellemetlen érzet.

A terhesség első 3 hónapja alatt a röntgensugár a magzatot súlyosan károsíthatja.

Amennyiben a páciens allergiás a jód alapú kontrasztanyagra, a vizsgálat szintén nem végezhető el.

A beavatkozást követően, a vizsgálatot végző orvos írásos leletet ad át a páciensnek.

A lelet önmagában nem diagnózis, kérjük minden esetben keresse fel kezelőorvosát a vizsgálat után.