Az ENG vizsgálat (electroneurográfiás) a perifériás idegek vezetési sebességéről, azok állapotáról ad felvilágosítást. A kialakult és az idegek mentén tovafutó ingerület nagyságát, sebességét ismerhetjük meg, amelynek eltérései az idegek különböző kórállapotaira utalnak.

Az ENG vizsgálati módszerrel mozgató– és érzőidegeket is feltérképezhetünk. A perifériás idegek, pár kivételtől eltekintve érző és mozgató rostokat is tartalmaznak.

A mozgató idegek vizsgálatakor a bőrre elektródákat (ingerlő és regisztráló) helyezünk fel, majd elektromos árammal a vizsgálandó ideg ingerlése történik.

Az ingerlő elektróda segítségével elektromos áram hat az idegre, és a vezetési irányban elhelyezett érzékelő elektróda detektálja az ideg ingerlésének jelét. Az ideg ingerlés és regisztráció történhet felületi vagy tűelektródákkal.

Az ingerlés eredménye az beidegzett célizom vagy izomcsoportok mozgása, amelyre a felhelyezett regisztráló elektródával az ingerület mérhetővé válik.

A mért ingerületből a műszer kiszámítja a vezetési sebességet. Ebből és az ingerület nagyságából különböző idegkárosodást különböztetünk meg: idegrost pusztulást, idegburok károsodást, teljes idegpusztulást.

Az érzőidegek vizsgálata hasonló módon történik, de az elvezetés a felső végtagon általában az ujjakról gyűrű elektródákon keresztül végezhető. A mért paraméterek és következtetések hasonlóak.

Normális esetben az idegek vezetési sebessége felső végtagon 50-60 méter/másodperc, alsó végtagon 40-50 m/s, amely függ az ideg típusától, az életkortól és a bőr hőmérsékletétől egyaránt.

A nyert eredmények nem betegség specifikusak, mindig a panaszokkal, klinikai tünetekkel és egyéb kiegészítő vizsgálatokkal együtt kell értékelni.

A vizsgálat elsősorban a vázizmok (akaratlagosan szabályozható működésű izmok) motoros egységeinek állapotáról kapunk információt. A motoros egység magába foglalja a gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejtet, a belőle eredő idegrostokat és az általuk beidegzett izmokat.

Az EMG vizsgálatot általában az ENG vizsgálattal kiegészítve végezzük.

A vizsgálat tűelektródával történik, amelyet a vizsgált izomba szúrva, annak nyugalmi és akaratlagos mozgás közbeni állapotáról kapunk információt. Az eljárás némi kellemetlenséget okozhat a betegnek.

Az ENG vizsgálat az alábbi kórképek kivizsgálásában játszik fontos szerepet:

• traumás idegsérülés
• idegkompressziók vagy más néven mononeuropathiák (alagút szindrómák)
• a gerincvelői idegek károsodása
• polyneuropathiák
• ún. motoneuronbetegségek (ALS, spinalis izomatrophia)
• az ideg-izom átmenet betegségei (myasthenia gravis)
• ideg anastomosis
• radiculopathia, plexus érintettség
• a szimpatikus és paraszimpatikus (autonóm) idegrendszer megbetegedései

Az EMG az egyik legfontosabb vizsgáló eszköz az alábbi betegségek feltárásában

• a környéki idegek és izmok betegségének megállapítására
• a legkülönbözőbb eredetű bénulások, izomsorvadások vizsgálatára
• az izmok saját betegségei, az izomgyulladással járó kórképekben
• ideggyökök károsodásának (radiculopathia) és az idegfonatok (plexusok) érintettség mértékének
• az idegfelépülés (regeneráció) fokának megítélése, pl.: idegsérülés után
• a gerincvelői mozgató idegsejtek betegségének kimutatására
• egyes betegségek (pl.: polyneuropathia) akut vagy krónikus voltának elkülönítésére is alkalmas

• Alagút szindrómáknak nevezzük azon kórképeket, melyek során valamely ideg nyomás alá kerül az őt körülvevő egyes izmok, inak és csontos csatornák által. Ez akkor fordul elő, ha sérülés, törés, tumor, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, illetve csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség miatt szűkület alakul ki az idegek mentén.
• Az ENG vizsgálattal az ideg funkcionális állapotáról kapunk információt, emiatt az ENG egyik fontos diagnosztikai eszköze a betegségnek.
• Perifériás idegbántalmak kórismeretéhez  (anyagcsere, cukorbetegség, alkohol okozta betegségek, mérgező anyagok okozta stb.) használható.
• Traumás idegsérülések állapotának megítélésére alkalmas.

A nyert eredmények nem betegség specifikusak, mindig a panaszokkal, klinikai tünetekkel és egyéb kiegészítő vizsgálatokkal együtt kell értékelni.

A vizsgálathoz előkészítés nem szükséges, a vizsgálat napján javasolt a testápolók és krémek elhagyása. Kifejezetten vizenyős végtagok vagy bőrgyulladás, fekélyek esetén a vizsgálatot nem javasolt elvégezni.

Az EMG vizsgálat ellenjavallt véralvadásgátló szedése alatt. Beültetett pacemakert viselő betegeknél a sorozatingerlés (repetitív ingeráram) szintén ellenjavallt.