A szív MR vizsgálat helye és jelentősége a COVID-19 járvány idején

Szerző: Dr. Erdei Tamás PhD, kardiológus szakorvos

A koronavírus fertőzés terjedésével, a fertőzöttek számának növekedésével egyre több adat áll a rendelkezésünkre. Újabban számos kisebb tudományos vizsgálat felvetette, hogy a COVID-19 betegség, tünetekkel járó fertőzés esetén növelheti a szív-érrendszeri betegségek gyakoriságát mind a fertőzés ideje alatt, mind a fertőzés utáni lábadozási időszakban.

Súlyos esetben akár szívinfarktus, szívelégtelenség, szívizomgyulladás és szívburokgyulladás is kialakulhat. A pontos mechanizmus jelenleg ismeretlen, a szövődmények kialakulásban szerepet játszhat a vírus által kiváltott oxigénhiány, gyulladás okozta plakk-repedés a koszorúerekben, a túlzott immunválasz, a kórosan fokozott véralvadás és a vírus okozta direkt szívizomsejt-károsodás.

Egy kisebb kínai vizsgálatban Huang és munkatársai¹ 26 olyan koronavírus fertőzésen (PCR teszttel igazolt SARS-CoV-2) átesett beteget vizsgáltak szív MR-rel, akiknek a fertőzésből való gyógyulásuk után még szívpanaszaik voltak (mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, szívdobogásérzés). (Ismert koszorúérbetegség és korábbi szívizomgyulladás kizáró tényező volt). A betegek 58%-ában találtak kóros eltérést: zajló szívizomgyulladásra utaló szívizomödémát a betegek 54%-ában, lezajlott gyulladásra utaló kötőszöveti hegre utaló eltérést 31%-ban, és emellett gyakori volt a csökkent jobb kamrai funkció.

Egy újabb, nagyobb német vizsgálatban Puntmann és kollégái 100 olyan beteget vizsgáltak szív MR-rel, akik a közelmúltban estek át a COVID-19 betegségen. A 100 beteg közül 67-en otthon gyógyultak (18-an tünetmentesen, 49-en enyhe-közepes tünetekkel), 33 beteget kórházban kezeltek súlyosabb tünetekkel. Az MR vizsgálat napján vérvétel is történt: a szívizomsérülésre utaló troponin és a gyulladásra utaló CRP szint bár a COVID-19-en átesett betegekben magasabb volt, mint a normál kontroll egyénekben, de normál tartományban volt.

A szív MR vizsgálat az esetek 78 %-ában talált kóros eltérést:

60%-ban zajló szívizom gyulladást
32%-ban lezajlott gyulladásra utaló kötőszöveti hegre utaló eltérést
22%-ban pedig szívburokgyulladást.

A közelmúltban megjelent kisebb amerikai tanulmányban 26, a közelmúltban koronavírus fertőzésen átesett egyetemi versenysportolót vizsgáltak szív MR-rel². A COVID-19 betegség során a 26-ból 12 betegnek enyhe tünetei voltak, míg 14-en tünetmentesen estek át a fertőzésen. Az EKG, a szívizomsérülésre utaló troponin szint, valamint a szív funkciója és mérete minden betegben normális volt. A szív MR vizsgálat során 4 sportolónál (15%) akut, míg 8 esetben (30.8%) lezajlott szívizomgyulladásra utaló eltéréseket talált.

Egy szakértői csoport nyílt levélben³ óvatosságra hívta fel a figyelmet ezen eredmények értékelésével kapcsolatban, megkérdőjelezték az ok-okozati kapcsolatot, továbbá hangsúlyozták, hogy a vizsgálat során észlelt szubklinikus szívizomgyulladásra utaló szív MR eltérések előfordulási gyakorisága, klinikai jelentősége és hosszútávú következményei ismeretlenek.

A szívizomgyulladás jelentősége sportolókban és fizikailag aktív egyénekben

A szívizomgyulladás szívelégtelenséghez vezethet, valamint a gyulladás maradványaként kötőszöveti heg alakulhat ki a szívizomban, ami fokozhatja a későbbiekben különböző ritmuszavarok gyakoriságát. Sportolókban és fizikailag aktív egyénekben ezen ritmuszavarok egy része az esetek alacsony hányadában akár hirtelen szívhalált is okozhat.

Amerikai sportkardiológusok^{4, 5} és a Holland Kardiológiai Társaság Sportkardiológiai szekciója⁶ ajánlásokat fogalmaztak meg a COVID-19-en átesett sportolók és fizikailag aktív emberek (>3óra sport/hét) sportba való visszatérésével kapcsolatban a betegség lefolyásának függvényében:

1. Tünetmentesen estek át a betegségen: 2 hétig edzésmentes nyugalom, majdfokozatosan emelkedő edzésmennyiséggel újrakezdheti a sportot szoros egészségügyi felügyelet alatt.

2. Enyhe tünetekkel, otthon vészelték át a betegséget: 2 hétig edzésmentes nyugalom, majd orvosi vizsgálat (panaszok és tünetek felmérése, 12-elvezetéses EKG, esetleg szívizomkárosodást mérő laboratóriumi biomarkerek (troponin, NT-proBNP).

a) ha a beteg panaszmentes, és az elvégzett vizsgálatok negatívak, akkor fokozatosan emelkedő edzésmennyiséggel újrakezdheti a sportot szoros egészségügyi felügyelet alatt.

b) ha a beteg panaszos (mellkasi diszkomfort, szívdobogás érzés) vagy az elvégzett vizsgálatok eltérést mutatnak, akkor további vizsgálatok javasoltak:

3. Súlyos tünetekkel, döntően kórházban vészelték át a betegséget

a) nincs szívizomsérülés vagy egyéb kardiovaszkuláris komplikáció: COVID-19 utáni rehabilitáció, majd a sport újrakezdése előtt EKG+terheléses EKG

b) van szívizomsérülés vagy egyéb kardiovaszkuláris komplikáció: a kialakult szívbetegség ellátása, rehabilitáció, majd a sport újrakezdése előtt részletes kardiológiai kivizsgálás (szív ultrahang, terheléses EKG, Holter EKG (opcionális), szív MR (opcionális)

4. Igazolt COVID-19 szívizomgyulladás esetén 3-6 hónapra sporttól való eltiltás ajánlott. Ezt követően, a sporthoz való visszatérés előtt átfogó kardiológia kivizsgálás szükséges: nyugalmi EKG, szív ultrahang, terheléses EKG, Holter EKG, biomarkerek (troponin, NT-proBNP), szív MR.

Kiknek javasolható a szív MR vizsgálat COVID-19 betegség után:

olyan sportolóknak és fizikailag aktív egyéneknek, akik a COVID-19 betegség után két héttel még kardiológiai panaszokat mutatnak vagy a nyugalmi EKG-jük, szív ultrahangjuk vagy laboratóriumi szívizombiomarkereik eltéréseket mutatnak