Az ultrahang-vizsgálatok lényege, hogy az ultrahang készülék magas frekvenciájú hanghullámokat bocsát ki (amelyek azonban az emberi fül számára nem hallhatóak). Ezek egy része elnyelődik a szervezetben, de másik részük visszaverődik a vizsgáló fejre. A vizsgált szervről visszaverődött hullámokat érzékeli a vizsgálófej, amelyeket a számítógép anatómiai részegységekre bont, és kép formájában jeleníti meg.

Az ultrahang képes megkülönböztetni a szövetek sűrűségét, jól ábrázolja a csontok és más szövetek, illetve a szövetek és a szervezetben lévő folyadékok közötti különbségeket.

A hagyományos ultrahang a tömör szervek (főleg a máj, a lép, a vese, a mellékvese és a hasnyálmirigy) vizsgálatára kiváló eszköz. Kimutatja a szervek méret- és alakváltozását, az esetleg bennük keletkezett folyadékkal teli jóindulatú cisztákat vagy a tömött jó és rosszindulatú daganatokat egyaránt.

Az artériák és a vénák doppler-hatáson alapuló vizsgálatával könnyen kimutatható az alsó végtag nagy vénáiban keletkező vérrög (trombus) hatására kialakuló véráramlás-csökkenés vagy megszűnés, valamint a nyaki artériában kialakuló aterómás plakk (kásás, zsírnemű anyag lerakódása az ér falában).

Az ultrahang vizsgálat ebben az esetben teljes értékű szűrő eljárásnak számít, mely anélkül teszi lehetővé a diagnózis felállítását, hogy a beteget felesleges ártalomnak kellene kitenni.

Az általános ultrahang során információt nyerünk a vizsgált szerv alakjáról, anatómiai elváltozásairól, illetve annak környezetéről. A Doppler-ultrahang során pedig a véredényekben történő áramlást, és keringést látjuk. Az ultrahang visszaverődik az érben áramló vérben lévő alakos elemekről, így ebből a számítógép hozzávetőlegesen ki tudja számítani a vér áramlási sebességét és többek között a meghatározott érkeresztmetszetben az áramló vér mennyiségét is.

Rendkívül fontos megelőzési vizsgálatnak számít a veszélyes állapotok (például a stroke) időben történő felismerésében.

Az úgynevezett színes Doppler vizsgálat során az érben áramló vér színkódolva jelenik meg. A piros szín jelzi a vizsgálófej felé haladó vért, a kék pedig az attól távolodót. Az áramlási sebességet a színárnyalatokkal tudjuk megkülönböztetni. A lassabb áramlást sötétebb tónus, míg a gyorsabb áramlást a világosabb szín jelöli. A két szín keveredését akkor tapasztalhatjuk, amikor valamilyen oknál fogva az áramlás nem egyenletes az erekben. Ez könnyen utalhat érfal károsodásra.

Doppler ultrahang vizsgálat során megismerhetjük az erek átmérőjét, információt kaphatunk ha érszűkület áll fenn. Az érszűkületet okozhatja az érfalban lévő lerakódás vagy vérrög. Az áramlási rendellenességek szintén jól kimutathatóak.

A nyaki lágyrész ultrahang vizsgálat során a nyakon, a bőr alatt tapintható csomókat, felületes elváltozásokat, izmok szerkezeti eltéréseit vizsgáljuk. Az áll alatti mirigyek és a fültőmirigy vizsgálata, a nyálkövesség, esetleges gyulladások, jó- illetve rosszindulatú daganatok is felismerhetők a nyaki ultrahang segítségével.

A nyálmirigyek és a nyaki nyirokcsomók ellenőrzése és vizsgálata során azok nagyságát, szerkezetét, az erezettségét, a benne látható elváltozásokat, viszonyát a környezetéhez figyeljük.