Az emlőrák kialakulásának kockázati tényezői
A nők többségénél a emlőráktól való félelem állandóan jelen van. Még azokat a nőket is foglalkoztatja a gondolat akik nem érintettek a betegségben, de tartanak attól hogy a szűrést követően náluk is emlőrákot diagnosztizálnak.
A félelem természetes és nem alaptalan, hiszen az emlőrák a nőknél előforduló, egyik leggyakoribb daganatos betegség, éppen ezért kiemelten fontos minden kockázati tényezővel tisztában lenni a hatékony megelőzés érdekében. A mellrák kialakulásának pontos okai nem ismertek, de az egyénenként eltérő kockázati tényezők együttes hatása nagyban hozzájárulhat a tumor kialakulásához.
Az emlőrák legnagyobb kockázati tényezője maga az életkor. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a negyvenedik életkortól többszörösére nő a betegség kialakulásának kockázata, ezért a szűrést a szakma ettől az életkortól ajánlja.
A mellrák kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők
- Életkor
- Helytelen táplálkozás (túlzott mértékű húsfogyasztás), túlsúly
- Mozgásszegény életmód
- Dohányzás, túlzott mértékű alkoholfogyasztás
- Genetikai hajlam
- Rendszeres önvizsgálat hiánya
- Rendszeres szűrővizsgálaton való részvétel elmulasztása 40 éves kor felett
A szűrővizsgálatok szerepe a korai diagnosztizálásban
Az Európai Emlőradiológiai Társaság 40 éves kortól az évenkénti mammográfiás szűrést javasolja, 50 év felett pedig a kétévenkénti szűrést ajánlja.
Az emlőrákszűrés (40 éves kortól évente) a teljesen tünetmentes és panaszmentes nők esetében mammográfiával történik.
Panasz esetén klinikai emlővizsgálatra / diagnosztikus emlővizsgálatra kerül sor:
- 35 év alatti nők esetében a vizsgálatot orvos végzi. Az első vizsgálati módszer az emlő ultrahang, amit szükség esetén mammográfiával, mintavétellel, valamint MRI-vel egészítenek ki.
- 35 év feletti, panaszos nőknél először a mammográfiás vizsgálat alkalmazandó, majd adott esetben ezt követi az ultrahang, a mintavétel, valamint az MRI.
Mit érdemes tudni a mammográfiás vizsgálatról?
A mammográfiás vizsgálat az emlőrák korai diagnosztizálására alkalmas vizsgálati módszer, mely alacsony sugárdózissal jár. Az eljárás során a mellkompressziót követően mindkét emlőről kétirányú felvétel készül, melyet később radiológus szakorvos értékel.
Emlő tomoszintézis: a jelenleg elérhető legkorszerűbb vizsgálati eljárás
Mint ahogy előző bejegyzésünkben erre részletesebben is kitértünk, minél sűrűbb emlőszövetről beszélünk, annál nehezebb az emlőrák diagnosztizálása, hiszen a sűrű emlőszövet (ún. denz emlő) elfedheti a kicsi, korai a daganatot. Az emlő tomoszintézis ebben az esetben kifejezetten ajánlott eljárás.
Az emlő tomoszintézis nagy előnye a mammográfiás vizsgálati módszerrel szemben, hogy az automatikus emlőszövet sűrűség mérést követően személyre szabott emlő kompressziót alkalmaz. Emellett a jelenleg elérhető, legszélesebb, 50 fokos szögtartományban, 1 milliméteres szeletvastagságban készít képeket. A hagyományos mammográfia során készített 2 db 2D képpel szemben az emlő tomoszintézis alkalmával emlőnként akár 15 kép is készülhet.