A nők többségénél a emlőráktól való félelem állandóan jelen van. Még azokat a nőket is foglalkoztatja a gondolat akik nem érintettek a betegségben, de tartanak attól hogy a szűrést követően náluk is emlőrákot diagnosztizálnak.

A félelem természetes és nem alaptalan, hiszen az emlőrák a nőknél előforduló, egyik leggyakoribb daganatos betegség, éppen ezért kiemelten fontos minden kockázati tényezővel tisztában lenni a hatékony megelőzés érdekében. A mellrák kialakulásának pontos okai nem ismertek, de az egyénenként eltérő kockázati tényezők együttes hatása nagyban hozzájárulhat a tumor kialakulásához.

Az emlőrák legnagyobb kockázati tényezője maga az életkor. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a negyvenedik életkortól többszörösére nő a betegség kialakulásának kockázata, ezért a szűrést a szakma ettől az életkortól ajánlja.

• Életkor
• Helytelen táplálkozás (túlzott mértékű húsfogyasztás), túlsúly
• Mozgásszegény életmód
• Dohányzás, túlzott mértékű alkoholfogyasztás
• Genetikai hajlam
• Rendszeres önvizsgálat hiánya
• Rendszeres szűrővizsgálaton való részvétel elmulasztása 40 éves kor felett

Az Európai Emlőradiológiai Társaság 40 éves kortól az évenkénti mammográfiás szűrést javasolja, 50 év felett pedig a kétévenkénti szűrést ajánlja.

Az emlőrákszűrés (40 éves kortól évente) a teljesen tünetmentes és panaszmentes nők esetében mammográfiával történik.

Panasz esetén klinikai emlővizsgálatra / diagnosztikus emlővizsgálatra kerül sor:

• 35 év alatti nők esetében a vizsgálatot orvos végzi. Az első vizsgálati módszer az emlő ultrahang, amit szükség esetén mammográfiával, mintavétellel, valamint MRI-vel egészítenek ki.

• 35 év feletti, panaszos nőknél először a mammográfiás vizsgálat alkalmazandó, majd adott esetben ezt követi az ultrahang, a mintavétel, valamint az MRI.

A mammográfiás vizsgálat az emlőrák korai diagnosztizálására alkalmas vizsgálati módszer, mely alacsony sugárdózissal jár. Az eljárás során a mellkompressziót követően mindkét emlőről kétirányú felvétel készül, melyet később radiológus szakorvos értékel.

Mint ahogy előző bejegyzésünkben erre részletesebben is kitértünk, minél sűrűbb emlőszövetről beszélünk, annál nehezebb az emlőrák diagnosztizálása, hiszen a sűrű emlőszövet (ún. denz emlő) elfedheti a kicsi, korai a daganatot. Az emlő tomoszintézis ebben az esetben kifejezetten ajánlott eljárás.

Az emlő tomoszintézis nagy előnye a mammográfiás vizsgálati módszerrel szemben, hogy az automatikus emlőszövet sűrűség mérést követően személyre szabott emlő kompressziót alkalmaz. Emellett a jelenleg elérhető, legszélesebb, 50 fokos szögtartományban, 1 milliméteres szeletvastagságban készít képeket. A hagyományos mammográfia során készített 2 db 2D képpel szemben az emlő tomoszintézis alkalmával emlőnként akár 15 kép is készülhet.